On Screen Style: Mi vonzotta a Fifty Shades-ben?
Mark Bridges: Elsősorban a rendező, Sam Taylor-Johnson, akinek kedvelem a művészi és fotográfusi munkáját. Másodsorban pedig nagyon sok kosztümös munkám van, szóval végre szerettem volna egy olyat, ahol a történetet jelenkori ruhák segítségével meséljük el. Ez egy nagyon klassz kihívás volt, mert modern, szóval azt akarod, hogy valósnak, igazinak tűnjön, de a lehető legreálisabb értelemben.
On Screen Style: Anastasia ruhatárát illetően hol kezdte el a munkát?
Mark Bridges: Amikor először látjuk az egy kínos szituáció. A munkát egyébként mindig a lábbelik kiválasztásával kezdem, abban a jelentben Ana csizmát visel, mégpedig egy Fiorentini+Baker darabot. Ami több mint valószínű, hogy jóval drágább mint amit egy Ana-féle lány hordana és megengedhetne magának, de talán ez a lehetőség állhatna a lehető legközelebb a valósághoz. Egy még súlyosabb, komolyabb cipő szerintem furcsábban hatott volna. A harisnyával és a rövid selyem szoknyával, ami ha mozog egyébként csinosnak tűnik, együtt nem igazán hat szuperszexisen. A blúz Liberty of London anyagból készült, ami valahogy régimódi benyomást kölcsönöz, plusz a belső oldalát használtuk, szóval úgy tűnik mintha egy használtruhaboltból lenne vagy már nagyon régóta viselné. Ehhez adtam hozzá a zsinóros kabátot. Azt akartam, hogy esőkabátnak érződjön, de azon kabátok képzetét is átadja, mint amiket az iskolabuszra váró gyerekek viselnek. Szóval egyszerre képviselve az újszerűséget és régimódiságot.
On Screen Style: Miként jellemezné azt a megjelenést, amit Anastasiánál célzott meg?
Mark Bridges: A fő célom az volt, hogy megmutassam a külsejében is a benne zajló változások szakaszait azaz, hogy egy fiatal lányból miként válik igazi nő.
On Screen Style: Hogyan tudja ezt a fiatal lányból nővé alakulást úgy megmutatni, hogy a közönség azt ne vegye észre?
Mark Bridges: Remélhetőleg tényleg nem veszik észre, csak érzik és ez az a pont, amikor sikeresen, jól végzem a munkám. Ami alapvetően történik az, hogy sokkal elegánsabbá és testtudatosabbá válik. A nehéz csizmáktól eljut a 700 dolláros lapostalpú cipőkig; a barackszínű ruha pedig könnyű, lebegő és nőies. És ott a fehér ing, amit akkor visel, amikor elhagyja Christiant a tetszetős farmerral és lábbelivel. Ez egy nagy ugrás az elején látott ormótlan csizmához és virágos inghez képest. Ha egymás mellé teszed egy az interjú-jelent során készült képet arról, hogy mit visel és egyet a végső jelenetből, jól látszik a változás, az hogy ebből a lányból kész nő lett.
On Screen Style: Miként jellemezné a Jamie Dornan által megformált Christian megjelenését?
Mark Bridges: Fényűző, szexi, öntudatos, először a megfélemlítés érzését majd később már a kényelmességet, nyugodtságot sugározza. Igyekeztem egyfajta ívet adni a megjelenésének, így az elején nagyon tartózkodónak tűnik, de ahogy kezdjük megismerni, ahogy Ana kezdi megismerni egyre lezserebbnek, lazábbnak tűnik, ennek megfelelően az anyagok, a ruhadarabok is finomodnak. Mikor Anát mint a barátnőjeként mutatja be a vitorlázórepülő pilótájának egy átlagos, hétköznapi srácnak tűnik - persze ne feledjük, hogy milliomos, de a ruházata már jóval a normálisabb, az elérhetőbb benyomást kelti. Ha egymás mellé teszed a vitorlázórepülésnél viselt ruháját és azt, amikor először látjuk, akkor látható, hogy mennyit lágyult. Ahogy mondja is [Anastasiának], "te vagy aki megváltoztatsz."
On Screen Style: Térjünk át az ezüstszürke nyakkendőre - mi a története annak, hogy végül erre a bizonyos darabra esett a választás?
Mark Bridges: Bárcsak valami jó történetem lenne e kapcsán. De csak úgy találtam rá, ahogy bizonyos ruhadarabokat ki szoktam választani: tudtam, hogy 8 darab kell belőle - néhány plusz darabra azért volt szükség, mert tudtam, hogy nem viselni fogja azokat, hanem a lekötözéshez fogja használni. Szóval felhívtam a nyakkendőkészítőmet és azt kérdeztem, 'Mi az az anyag, amiből tudnál nekem készíteni 8 ugyanolyat?" Végül küldött nekem egy szín-és anyagskálát az elérhető darabokról, Én pedig kiválasztottam azt, amiről úgy gondoltam, hogy a legszebb és leginkább ezüstös. Először amikor a nyakkendőt viseli, azt hiszem az Ana diplomaosztója. De nem kérdeztem meg a többieket, hogy 'Mit gondoltok srácok?' Nem, csak odaadtam a nyakkendőt. Felkötöttük és megcsináltuk a jelenetet, senki sem tett ezzel kapcsolatban megjegyzést. Szeretem azt a nyakkendőt, mert ott van, meg nincs is. Úgy értem, érzékeled, hogy az egy ezüstszürke nyakkendő, de nem egy nagyon ragyogó, feltűnő darab, szóval nem vonja el a figyelmet a színészekről
On Screen Style: Azt olvastam, hogy saját maga akarta elkészíteni Christian és Ana legtöbb ruháját, így elkerülve bizonyos márkák használatát. Ez igaz? Ha igen miért döntött így?
Mark Bridges: Igen, így volt. Volt ennek pár oka. Ezek közül a legfontosabb, hogy amikor a moziban ülsz és valaki például magáénak tud valamint az Anthropologie-tól, akkor úgy lesz, hogy 'Istenen, nekem is van egy olyanom! De ez minimum 1 éves darab, a 2013-as őszi kollekcióból, most viszont 2015 tavasza van.' Nem igazán szeretem amikor az általunk használt, felvonultatott ruhákból meg tudod mondani, hogy mikor forgattuk egy filmet. A második ok pedig az, hogy Christian nem fog elmenni a Neiman-ba elmenni és venni egy öltönyt, Ő inkább az a fajta, aki készíteti azokat magának. A végső ok pedig az volt, hogy nem hiszem egy ennek a filmnek, vagy bármelyik másiknak is a ruhákról kellene szólnia. Úgy gondolom, hogy az emberek által viszonylag jól ismert márkák csak elvonták volna a figyelmet a tényleges történetről, nekünk viszont nem ez volt a célunk.
On Screen Style: Ha már megemlítésre került a diplomaosztó jelenet: az igaz, hogy csak egyetlenegy ruhához kellett hűnek lennie, mégpedig az ekkor Ana által viselt darabhoz?
Mark Bridges: Erika küldött egy e-mailt azt mondván, 'Azt hiszem az olvasóim egy szürkésdrapp színű egyberuhára számítanak a diplomaosztón.' Úgyhogy, úgy voltam RENDBEN! Ez volt az egyetlen dolog, amit Erika ezzel kapcsolatban mondott, de mindenképp meg akartam felelni az olvasótábornak. Szóval Sammel kiválasztottuk a színt, majd eldöntöttem, hogy milyen stílusú legyen, végül Dakotának is tetszett és Sam-nek is a végeredmény. Egy félig egyszerű, szerény, felég szexis, de még mindig egy csinos darab. Ezért is választottam ezt a stílust, elegáns és nem volt túlságosan drága, ráadásul mi csináltuk.
On Screen Style: Mi inspirálta a lila "business meeting" ruhát?
Mark Bridges: Annak a ruhának a kék és fekete verzióját Roland Mourettől itt találtam L.A.-ben, ráigazítottuk Dakotára és nagyszerűen festett benne. De Erika egy lila, borvörös szűk ruhát akart a tárgyaláshoz. Nagyon tetszett a Mouret ruha formája, szóval azt gondoltuk, 'Miért nem használjuk a ruhát alapként, de próbáljuk megcsinálni a számunkra megfelelő színben?'
On Screen Style: És mi a helyzet a barackszínű ruhával?
Mark Bridges: Sam imádja a Thomas Crown-ügyet Steve McQueen-nel és Faye Dunaway-jel és abban van egy hasonló barackruha. Az a film is egy nőről illetve egy milliomosról szól. Nagyon tetszett nekünk. Szóval megcsináltam annak mintájára a saját verziómat. Nagyon sok dologban különbözik tőle, de alapvetően annak a ruhának a klónja. LA-ben sok kézimunkával készült el - a bő szoknyarésze és az elől futó gombos része. Lett volna egy másik tárgyalási jelenet is egy olyan szobában felvéve, amit arany levelek díszítenek, de végül az nem került leforgatásra, szóval végül úgy döntöttem, hogy a barack ruhát a vacsora-jelenetnél fogjuk használni.
On Screen Style: Miért arra a Black Keys pólóra esett a választása annál a jelenetnél, amikor Ana elhányja magát Christian előtt a klubban?
Mark Bridges: Tulajdonképpen Sam, Erika és Dakota miatt. Vittem pár pólót különböző együttesektől, de nem igazán voltam velük megelégedve, mert egy lógós aranyos, kis pólót akartam. Azt hiszem Dakota ismeri is a bandát, de ebben nem vagyok biztos. [Megjegyzés: Dakota legjobb barátnője, a Black Keys dobosának a felesége, de nem tudni, hogy egészen pontosan emiatt választották-e ki azt a pólót!] De már nem is tudom, hogy történet az egész. Megkaptuk az engedélyt, hogy használhassuk, szóval ennél maradtunk. De boldog vagyok vele, mert igazi, valóságos.
On Screen Style: És a patkó-nyaklánc, miért ez a szimbólum?
Mark Bridges: Mert van valami a nyakában, de mégsem túlhangsúlyos. Anonim bizonyos módon. Nem egy szív, sem kereszt, tehát semmi olyasmi ami bármit is jelentene azonkívül, hogy csak van valami a csupasz nyakán. Mindig szeretek egy kis ékszert használni, mert segít az embereket valódivá, igazivá tenni.
Mark Bridges: Amikor először látjuk az egy kínos szituáció. A munkát egyébként mindig a lábbelik kiválasztásával kezdem, abban a jelentben Ana csizmát visel, mégpedig egy Fiorentini+Baker darabot. Ami több mint valószínű, hogy jóval drágább mint amit egy Ana-féle lány hordana és megengedhetne magának, de talán ez a lehetőség állhatna a lehető legközelebb a valósághoz. Egy még súlyosabb, komolyabb cipő szerintem furcsábban hatott volna. A harisnyával és a rövid selyem szoknyával, ami ha mozog egyébként csinosnak tűnik, együtt nem igazán hat szuperszexisen. A blúz Liberty of London anyagból készült, ami valahogy régimódi benyomást kölcsönöz, plusz a belső oldalát használtuk, szóval úgy tűnik mintha egy használtruhaboltból lenne vagy már nagyon régóta viselné. Ehhez adtam hozzá a zsinóros kabátot. Azt akartam, hogy esőkabátnak érződjön, de azon kabátok képzetét is átadja, mint amiket az iskolabuszra váró gyerekek viselnek. Szóval egyszerre képviselve az újszerűséget és régimódiságot.
On Screen Style: Miként jellemezné azt a megjelenést, amit Anastasiánál célzott meg?
Mark Bridges: A fő célom az volt, hogy megmutassam a külsejében is a benne zajló változások szakaszait azaz, hogy egy fiatal lányból miként válik igazi nő.
On Screen Style: Hogyan tudja ezt a fiatal lányból nővé alakulást úgy megmutatni, hogy a közönség azt ne vegye észre?
Mark Bridges: Remélhetőleg tényleg nem veszik észre, csak érzik és ez az a pont, amikor sikeresen, jól végzem a munkám. Ami alapvetően történik az, hogy sokkal elegánsabbá és testtudatosabbá válik. A nehéz csizmáktól eljut a 700 dolláros lapostalpú cipőkig; a barackszínű ruha pedig könnyű, lebegő és nőies. És ott a fehér ing, amit akkor visel, amikor elhagyja Christiant a tetszetős farmerral és lábbelivel. Ez egy nagy ugrás az elején látott ormótlan csizmához és virágos inghez képest. Ha egymás mellé teszed egy az interjú-jelent során készült képet arról, hogy mit visel és egyet a végső jelenetből, jól látszik a változás, az hogy ebből a lányból kész nő lett.
On Screen Style: Miként jellemezné a Jamie Dornan által megformált Christian megjelenését?
Mark Bridges: Fényűző, szexi, öntudatos, először a megfélemlítés érzését majd később már a kényelmességet, nyugodtságot sugározza. Igyekeztem egyfajta ívet adni a megjelenésének, így az elején nagyon tartózkodónak tűnik, de ahogy kezdjük megismerni, ahogy Ana kezdi megismerni egyre lezserebbnek, lazábbnak tűnik, ennek megfelelően az anyagok, a ruhadarabok is finomodnak. Mikor Anát mint a barátnőjeként mutatja be a vitorlázórepülő pilótájának egy átlagos, hétköznapi srácnak tűnik - persze ne feledjük, hogy milliomos, de a ruházata már jóval a normálisabb, az elérhetőbb benyomást kelti. Ha egymás mellé teszed a vitorlázórepülésnél viselt ruháját és azt, amikor először látjuk, akkor látható, hogy mennyit lágyult. Ahogy mondja is [Anastasiának], "te vagy aki megváltoztatsz."
On Screen Style: Térjünk át az ezüstszürke nyakkendőre - mi a története annak, hogy végül erre a bizonyos darabra esett a választás?
Mark Bridges: Bárcsak valami jó történetem lenne e kapcsán. De csak úgy találtam rá, ahogy bizonyos ruhadarabokat ki szoktam választani: tudtam, hogy 8 darab kell belőle - néhány plusz darabra azért volt szükség, mert tudtam, hogy nem viselni fogja azokat, hanem a lekötözéshez fogja használni. Szóval felhívtam a nyakkendőkészítőmet és azt kérdeztem, 'Mi az az anyag, amiből tudnál nekem készíteni 8 ugyanolyat?" Végül küldött nekem egy szín-és anyagskálát az elérhető darabokról, Én pedig kiválasztottam azt, amiről úgy gondoltam, hogy a legszebb és leginkább ezüstös. Először amikor a nyakkendőt viseli, azt hiszem az Ana diplomaosztója. De nem kérdeztem meg a többieket, hogy 'Mit gondoltok srácok?' Nem, csak odaadtam a nyakkendőt. Felkötöttük és megcsináltuk a jelenetet, senki sem tett ezzel kapcsolatban megjegyzést. Szeretem azt a nyakkendőt, mert ott van, meg nincs is. Úgy értem, érzékeled, hogy az egy ezüstszürke nyakkendő, de nem egy nagyon ragyogó, feltűnő darab, szóval nem vonja el a figyelmet a színészekről
On Screen Style: Azt olvastam, hogy saját maga akarta elkészíteni Christian és Ana legtöbb ruháját, így elkerülve bizonyos márkák használatát. Ez igaz? Ha igen miért döntött így?
Mark Bridges: Igen, így volt. Volt ennek pár oka. Ezek közül a legfontosabb, hogy amikor a moziban ülsz és valaki például magáénak tud valamint az Anthropologie-tól, akkor úgy lesz, hogy 'Istenen, nekem is van egy olyanom! De ez minimum 1 éves darab, a 2013-as őszi kollekcióból, most viszont 2015 tavasza van.' Nem igazán szeretem amikor az általunk használt, felvonultatott ruhákból meg tudod mondani, hogy mikor forgattuk egy filmet. A második ok pedig az, hogy Christian nem fog elmenni a Neiman-ba elmenni és venni egy öltönyt, Ő inkább az a fajta, aki készíteti azokat magának. A végső ok pedig az volt, hogy nem hiszem egy ennek a filmnek, vagy bármelyik másiknak is a ruhákról kellene szólnia. Úgy gondolom, hogy az emberek által viszonylag jól ismert márkák csak elvonták volna a figyelmet a tényleges történetről, nekünk viszont nem ez volt a célunk.
On Screen Style: Ha már megemlítésre került a diplomaosztó jelenet: az igaz, hogy csak egyetlenegy ruhához kellett hűnek lennie, mégpedig az ekkor Ana által viselt darabhoz?
Mark Bridges: Erika küldött egy e-mailt azt mondván, 'Azt hiszem az olvasóim egy szürkésdrapp színű egyberuhára számítanak a diplomaosztón.' Úgyhogy, úgy voltam RENDBEN! Ez volt az egyetlen dolog, amit Erika ezzel kapcsolatban mondott, de mindenképp meg akartam felelni az olvasótábornak. Szóval Sammel kiválasztottuk a színt, majd eldöntöttem, hogy milyen stílusú legyen, végül Dakotának is tetszett és Sam-nek is a végeredmény. Egy félig egyszerű, szerény, felég szexis, de még mindig egy csinos darab. Ezért is választottam ezt a stílust, elegáns és nem volt túlságosan drága, ráadásul mi csináltuk.
On Screen Style: Mi inspirálta a lila "business meeting" ruhát?
Mark Bridges: Annak a ruhának a kék és fekete verzióját Roland Mourettől itt találtam L.A.-ben, ráigazítottuk Dakotára és nagyszerűen festett benne. De Erika egy lila, borvörös szűk ruhát akart a tárgyaláshoz. Nagyon tetszett a Mouret ruha formája, szóval azt gondoltuk, 'Miért nem használjuk a ruhát alapként, de próbáljuk megcsinálni a számunkra megfelelő színben?'
On Screen Style: És mi a helyzet a barackszínű ruhával?
Mark Bridges: Sam imádja a Thomas Crown-ügyet Steve McQueen-nel és Faye Dunaway-jel és abban van egy hasonló barackruha. Az a film is egy nőről illetve egy milliomosról szól. Nagyon tetszett nekünk. Szóval megcsináltam annak mintájára a saját verziómat. Nagyon sok dologban különbözik tőle, de alapvetően annak a ruhának a klónja. LA-ben sok kézimunkával készült el - a bő szoknyarésze és az elől futó gombos része. Lett volna egy másik tárgyalási jelenet is egy olyan szobában felvéve, amit arany levelek díszítenek, de végül az nem került leforgatásra, szóval végül úgy döntöttem, hogy a barack ruhát a vacsora-jelenetnél fogjuk használni.
On Screen Style: Miért arra a Black Keys pólóra esett a választása annál a jelenetnél, amikor Ana elhányja magát Christian előtt a klubban?
Mark Bridges: Tulajdonképpen Sam, Erika és Dakota miatt. Vittem pár pólót különböző együttesektől, de nem igazán voltam velük megelégedve, mert egy lógós aranyos, kis pólót akartam. Azt hiszem Dakota ismeri is a bandát, de ebben nem vagyok biztos. [Megjegyzés: Dakota legjobb barátnője, a Black Keys dobosának a felesége, de nem tudni, hogy egészen pontosan emiatt választották-e ki azt a pólót!] De már nem is tudom, hogy történet az egész. Megkaptuk az engedélyt, hogy használhassuk, szóval ennél maradtunk. De boldog vagyok vele, mert igazi, valóságos.
On Screen Style: És a patkó-nyaklánc, miért ez a szimbólum?
Mark Bridges: Mert van valami a nyakában, de mégsem túlhangsúlyos. Anonim bizonyos módon. Nem egy szív, sem kereszt, tehát semmi olyasmi ami bármit is jelentene azonkívül, hogy csak van valami a csupasz nyakán. Mindig szeretek egy kis ékszert használni, mert segít az embereket valódivá, igazivá tenni.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése